Panasz, vagy közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályok
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) működésével kapcsolatban mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül, vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal, vagy javaslattal forduljon a Hatósághoz, amennyiben jogi, vagy más természetű sérelem érte a Hatóság valamely eljárása során, valamint bármely szervezeti egységének tevékenységével, mulasztásával kapcsolatban, illetve bármely munkatársának magatartása miatt.[1]
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.[2] Így nem panaszként vizsgálja a Hatóság a személyes adatok kezelésével és az információszabadsággal kapcsolatos, törvényben nevesített eljárásai,[3] vagy más bírósági, közigazgatási eljárási szabályok hatálya alá tartozó bejelentéseket, kérelmeket.
Közérdekű bejelentéssel akkor élhet, ha abban olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.[4]
A panasz és a közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Azonosíthatatlan személy által (név nélkül, vagy becenév, álnév használatával) tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát a Hatóság mellőzi,[5] kivéve, ha annak alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.
A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.[6]
A Hatóság a panasz, vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát mellőzheti:
- a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés esetén;
- ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát.
A Hatóság a panaszt, vagy a közérdekű bejelentést beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag ennél hosszabb ideig tart, a Hatóság erről megfelelő indokolás mellett tájékoztatja a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt.
A Hatóság a vizsgálat befejezésekor a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – haladéktalanul értesíti.
Ha szükséges, a Hatóság meghallgatja a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt.
A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt, amennyiben jóhiszeműen járt el, nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és
- ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel vagy
- alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott,
személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére a Hatóság átadja.
A panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos adatvédelmi tájékoztatót itt érheti el:
Panaszt vagy közérdekű bejelentést az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján keresztül azonosítás nélkül is tehet, az alábbi linkre kattintva: http://www.ajbh.hu/ugyinditas-azonositas-nelkul
[1] Alaptörvény XXV. cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”
[2] A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) 1. § (2) bekezdés
[3] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § (2) bekezdés: „A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.”
Infotv. 38. § (3) bekezdés: „A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen
a) bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;
b) az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;
c) hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;
d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;
e) a más által indított perbe beavatkozhat;
f)
g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;
h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.”
[4] Panasztv. 1. § (3) bekezdés
[5] Panasztv. 2/A. § (3) bekezdés
[6] Panasztv. 2/A. § (2) bekezdés