A Dublini Egyezmény aláírói 1990. június 15-én egy olyan rendszer létrehozását határozták el, amely lehetővé teszi annak megelőzését, hogy az egyes menedékkérők több tagországában is menedékkérelmet nyújtsanak be.

2014. január 1-jével hatályba lépett a dublini szabályozás harmadik generációja, a jelenleg is hatályos 604/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (Dublin III. Rendelet). Ez, illetve ennek végrehajtási rendelete (118/2014/EU bizottsági rendelettel kiegészített és módosított 1560/2003/EK bizottsági rendelet) képezi az alapját a ”dublini eljárásnak”.

A dublini eljárást alkalmazó államok köre (összesen 32 európai ország) bővebb a Schengeni Térségnél és az Európai Uniónál is.

A Dublini Rendelet rendező elve szerint a menedékjogi kérelem megvizsgálása iránti felelősség azon tagállamé, mely a legnagyobb szerepet játszotta abban, hogy a kérelmező a tagállamok területére akár legálisan, akár illegálisan beléphessen. Figyelemmel kell azonban lenni a család egységének elvére és a (kísérő nélküli) kiskorúak részére biztosított többletjogokra.

A Dublini Rendelet széles körben biztosítja a személyek tájékoztatáshoz való jogát. A dublini eljárással kapcsolatos megfelelő tájékoztatásra az Európai Bizottság által készített és a tagállamok által az egyes tagállamokra jellemző specifikus információkkal kiegészített közös tájékoztató füzetek szolgálnak. További információ az eljárás menetéről a Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján található

Mivel a menedékjogot kérelmezők, illetve az irreguláris migránsok az esetek többségében nem rendelkeznek érvényes úti okmánnyal, vagy más, személyazonosságuk megállapítására alkalmas okmánnyal, az ujjlenyomat e személyek pontos személyazonossága megállapításának lényeges eleme.

A tagállamok a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK Tanácsi Rendelettel – amelyet 2015. július 20-ával felváltott a jelenleg is hatályos 603/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet – létrehozták az ún. Eurodac rendszert (European Dactylographic Comparison System), amely lehetővé teszi a Dublini Rendeletet alkalmazó országok számára, hogy a rendszerben tárolt ujjlenyomatok összehasonlításával megállapítsák, hogy  a „dublini térség” egyik tagállamában illegálisan tartózkodó és/vagy menedékjogot kérő külföldi állampolgár kért-e korábban menedékjogot egy másik tagállamban, illetve hogy jogellenesen lépett-e be ebbe a térségbe.  Az ujjlenyomatok összehasonlítása alapján a tagállamok képesek meghatározni, hogy melyik tagállam jogosult és köteles a menekültügyi vagy idegenrendészeti eljárás lefolytatására az adott személlyel szemben.

Az „Eurodac” az Európai Bizottságon belül létrehozott, az ujjlenyomatok összehasonlítására alkalmas számítógépes központi adatbázissal rendelkező központi egységből, valamint a tagállamok és az adatbázis közötti elektronikus adatátvitelt biztosító rendszerből áll, amelyen a tagállamok az adatokat küldik a központi rendszerbe.

Az Eurodac rendszerben kezelt adatok

Az Eurodac rendszerben az adatalanyok három fajtája határozza meg a kezelt adatok körét. A lehetséges adatalanyok:

• kategória: a tagállamokban menedékkérelmet benyújtott személyek;
• kategória: a tagállamok külsőhatárának illegális átlépése miatt elfogott személyek, akiket nem toloncoltak vissza;
• kategória: valamely tagállam területén illegálisan tartózkodó személyek

Az egyes adatalanyokról az alábbi személyes adatokat kezelik:

1. Menedékkérő (14 éves kortól)

• az ujjlenyomatadatok;
• a származási hely szerinti tagállam, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának helye és időpontja;
• az érintett személy neme;
• a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;
• az ujjlenyomatvétel dátuma;
• az adatok a központi rendszerhez történő továbbításának dátuma;
• az operátor felhasználói azonosítója.

A fenti adatokat a rendszer 10 évig őrzi meg, az adatok ezt követően automatikusan törlésre kerülnek a központi rendszerből. Ha a menedékjogot kérő megszerzi valamely tagállam állampolgárságát, az adatokat azonnal törlik.

Ha a menedékjogot kérelmező személyt nemzetközi védelemben részesítik (vagyis menekültként vagy oltalmazottként elismerik), tagállami utasítás alapján az erre vonatkozó adatokat jelölik a központi nyilvántartásban. Az adatokat bűnüldözési célokra ebben az esetben is még 3 évig összehasonlítás céljából hozzáférhetővé kell tenni.

2. A tagállamok külső határát illegálisan átlépő (14 éves kortól)

• az ujjlenyomatadatok;
• a származási hely szerinti tagállam, az elfogás helye és dátuma;
• az érintett személy neme;
• a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;
• az ujjlenyomatvétel dátuma;
• az adatok a központi egységhez történő továbbításának dátuma;
• az operátor felhasználói azonosítója.

Csak olyan adatalany adatai vehetők fel és kezelhetők a rendszerben, aki már elmúlt 14 éves és csak abban az esetben, ha az adatalanyt nem fordították vissza. Az adatokat 18 hónapig tárolják, kivéve, ha az adatalany megszerzi valamely tagállam állampolgárságát, valamely tagállam tartózkodási engedélyt bocsájt ki számára, vagy végleg elhagyja a tagállamok területét. Ezekben az esetekben intézkedni kell az adatok törlése iránt.

3. A tagállamok területén illegálisan tartózkodó személy (14 éves kortól)

• az ujjlenyomatadatok;
• a tagállam által használt referenciaszám.

Ebben az esetben az adatfelvétel, és adattovábbítás egyedüli célja az lehet, hogy a tagállami hatóságok megállapítsák, nyújtott-e be már korábban menedékkérelmet az érintett személy, és ha igen mikor és melyik tagállamban. Ezek az adatok a rendszerben nem kerülnek tárolásra.

Ujjlenyomat-vétel és adattovábbítás

Az Eurodac Rendelet elsődleges célja, a Dublini Rendelet hatékony alkalmazásának elősegítése érdekében az általuk továbbított és a központi rendszerben nyilvántartott adatokhoz hozzáféréssel rendelkező tagállami hatóságok listája ide kattintva elérhető.

Hazánkban a menedékkérők ujjnyomatát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság mint menekültügyi hatóság, a külső határok (Magyarország esetében a magyar-szerb és magyar-ukrán határszakasz) jogellenes átlépése miatt elfogott és vissza nem toloncolt külföldiek ujjnyomatát a Rendőrség, a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldiek ujjnyomatát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, illetve a Rendőrség rögzíti. Az adatfeldolgozó szerv mindhárom kategória tekintetében Nemzeti Szakértői és Kutató Központ, amely egyúttal felel az adatok Eurodac központi egységhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításért is.

Az Eurodac rendszerbe adatokat küldő tagállamoknak a személyes adatok védelme érdekében biztosítaniuk kell, hogy az ujjlenyomatok levétele, valamint az adatok feldolgozásával, továbbításával, tárolásával vagy törlésével kapcsolatos műveletek jogszerűek legyenek.

Az Eurodac adatkezeléseket az Európai Adatvédelmi Biztos felügyeli, együttműködve a nemzeti felügyeleti hatóságokkal. Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tölti be a felügyeleti hatóság szerepét.

Bűnüldözési célú hozzáférés

A 2011. évi magyar EU-elnökség erőfeszítéseinek eredményeként az Eurodac adatbázishoz való bűnüldözői hozzáférésre vonatkozó tagállami igény jogosságát és fontosságát az Európai Bizottság is elismerte a migrációról szóló 2011. május 4-i közleményében. A közlemény ugyanis tartalmazza, hogy a közös európai menekültügyi rendszernek (KEMR) rendelkeznie kell egy olyan Eurodac adatbázissal, ami továbbra is elősegíti a dublini rendszer hatékonyságát, és ugyanakkor – rendkívül szigorú feltételek mellett – a bűnüldöző hatóságok egyéb igényeit is kielégíti.

A tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Unió bűnüldözési ügynöksége (Europol) megalapozott bűnüldözési célból kérhetik az ujjlenyomat-adatok összehasonlítását a központi rendszerben tárolt ujjlenyomat-adatokkal annak érdekében, hogy megállapítsák a terrorcselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy bűncselekménynek áldozatul esett személy pontos személyazonosságát, illetve további információt szerezzenek e személlyel kapcsolatban. Ez egyaránt kizárja a nem súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban történő Eurodac adatokkal való összehasonlítást, valamint az adatok szisztematikus vagy tömeges összehasonlítását.

A megkereső bűnüldöző hatóság „van találat/nincs találat” értesítést kap arról, ha más tagállamok nemzeti menekültügyi adatbázisában található-e információ az adott személyről. Találat esetén az információcserét megengedő egyéb jogi aktusok alapján kérhető további felvilágosítás az adott személlyel kapcsolatban.

A bűnüldözési célú hozzáférésben érintett magyar hatóságok:

Érintetti jogok

Az adatalanyoknak joguk van arra, hogy tájékoztatást kapjanak arról, ki az adatkezelő, mi az adatkezelés célja, az adatokhoz ki és mi célból férhet hozzá, hogyan gyakorolhatják a tájékoztatáshoz, az adatok törléséhez és kijavításához való jogukat. A tájékoztatásnak menedékkérők és a tagállamok külső határának illegális átlépése miatt elfogott személyek esetében az ujjlenyomat-vételkor, a tagállam területén illegálisan tartózkodó személy esetében pedig az adattovábbításkor kell megtörténnie. A kiskorú adatalanyokat koruknak megfelelő módon kell tájékoztatni. Az ujjnyomat-vétellel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást az Európai Bizottság által készített és a tagállamok által az egyes tagállamokra jellemző specifikus információkkal kiegészített közös tájékoztató füzetek segítik.

Minden tagállam felelős az általa kezelt és a központi egységnek küldött adatokért, azok minőségéért és biztosítania kell, hogy az adatkezelése megfeleljen a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak.

Ha a hatóságok bejelentésre vagy hivatalból helytelen (pl. valótlan, hibás) adatot észlelnek, haladéktalanul intézkedniük kell a kijavításért az adatalany egyidejű tájékoztatása mellett. Ha a kérelemre indult eljárásban a hatóság megtagadja a kérelem teljesítését, annak okairól az adatalanyt tájékoztatnia kell.

Az uniós és magyar adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően az adatalanyoknak joguk van;

• tájékoztatást kapni az Eurodac központi rendszerében nyilvántartott rájuk vonatkozó adatokról, valamint arról, hogy azokat mely tagállam továbbította a központi rendszerbe;
• a pontatlan adat javítását, helyesbítését kérni;
• a jogellenesen kezelt adat törlését kérni;
• bírósághoz vagy az adatvédelmi hatósághoz fordulni személyes adataihoz fűződő jogainak védelme és megsértésükből eredő károk megtérítése érdekében.

A kérelmeket először a menekültügyi eljárásban, vagy idegenrendészeti eljárásban eljáró területi hatósághoz kell benyújtani. (Lásd http://www.oif.gov.hu és https://www.police.hu, további információk az eljárásról az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság központi elérhetőségein találhatók.)

A kért tájékoztatást a hatóság indokolt esetben megtagadhatja, de ennek tényéről és jogalapjáról köteles tájékoztatni a kérelmezőt. A hatóság döntésével szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet felülvizsgálatot kezdeményezni.

A jogellenes feldolgozás vagy az Eurodac Rendelettel össze nem egyeztethető cselekmény következtében kárt szenvedett személy vagy tagállam kártérítésre jogosult az elszenvedett kárért felelős tagállamtól, kivéve, ha az bizonyítani tudja, hogy nem ő a felelős a kár alapjául szolgáló eseményért.