A Hatóság a 2024. év után 2025-ben is részt vesz az Európai Blokklánc Tesztkörnyezet (European Blockchain Sandbox - EBS) projektben. Az EBS projekt az Európai Bizottság egyik kezdeményezése. Az EBS projekt egyik célja a blokklánc és/vagy az elosztott főkönyv (distributed ledger, azaz decentralizált, a felhasználók konszenzusán alapuló adatbázis-kezelés) technológiákat új módokon felhasználni kívánó innovátorok segítése. Ez egy projektmenedzser ügyvédi iroda jogi tanácsadása és EU-s hatóságokkal és jogalkotókkal történő online egyeztetések segítségével valósul meg. Az EBS projekt másik célja a tagállami jogalkotó és jogalkalmazó szervek megismertetése az új innovatív technikai megoldások működésével, és az új technológiák jogi megfelelőségének proaktív segítése. Évente 20 db projektet választanak ki számos jelentkezőből, minden EU régióból és minden ágazatból, a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Az egy-egy évig tartó projektidőszakok végén jelentést tesznek közzé az Európai Bizottság honlapján az azonosított kérdésekről és jó gyakorlatokról.

Bővebb információ a projektről és a 2025-ös szakaszban eddig jelentkező hatóságokról az alábbi weboldalon található:

https://blockchain-observatory.ec.europa.eu/european-blockchain-sandbox-announces-regulators-and-authorities-involved-third-cohort_en

Az Európai Bizottság Európai adatuniós stratégiával kapcsolatos kezdeményezése

Bizottsági felhívás véleményezésre és nyilvános konzultációra

Az adatuniós stratégia célkitűzései három pilléren alapulnak. Az első célkitűzés az adattechnológiákba történő beruházások ösztönzése, az induló innovatív vállalkozások adatokhoz való hozzáférésének javítása, többek között a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása érdekében. Ez magában foglalhatja például az adatforrásokhoz való hozzáférést elősegítő egyablakos ügyintézési rendszert, valamint az önkéntes adatmegosztást megkönnyítő további intézkedéseket. A második célkitűzés az egyszerűsítés. Ezt a meglévő szabályok egyszerűsítésével és az adminisztratív terhek csökkentésére szolgáló adateszközök fejlesztésével lehetne elérni. A harmadik célkitűzés egy „nemzetközi adatstratégia” kidolgozása, amely magában foglalja az uniós nem személyes adatok exportjának védelmét célzó intézkedéseket, az EU-ba irányuló adatbehozatalt ösztönző intézkedéseket, és a közös európai adatterekhez való hozzáférést is.

Az Európai Bizottság adatuniós stratégiára vonatkozó javaslata átlátható folyamatok révén megkönnyíti a biztonságos magán- és közadatmegosztást, egyszerűsíti a szabályozási rendszert és felgyorsítja új alkalmazások fejlesztését az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett. A kezdeményezés célja egy olyan belső piac létrehozása, ahol megvalósul az adatok szabad áramlása.

A jelenlegi konzultációs tevékenységek a következőket foglalják magukban: nyilvános konzultáció; célzott kérdőívek a tagállamoknak és a kiválasztott szakértőknek; célzott konzultációk, többek között a kkv-król; ágazati munkaértekezletek; szakértői interjúk és rendezvények. A kkv-közösség megcélzása elsősorban az Európai Adatinnovációs Testületen és annak szakértői alcsoportján keresztül fog történni.

A kérdőív angol, francia és német nyelven érhető el, míg a válaszok az EU bármely hivatalos nyelvén megadhatók. A véleménynyilvánítási időszak vége 2025. július 18. A konzultáció lezárását követő 8 hét elteltével a Bizottság összefoglaló jelentést készít valamennyi konzultációs tevékenységről. A nyilvános konzultáció és a véleményezési felhívás bárki számára elérhető a https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14541-European-Data-Union-Strategy_en oldalon magyar nyelven is.

Idén június 11-13. között Krakkóban került megrendezésre a Közép- és Kelet-Európai Adatvédelmi Hatóságok Konferenciája (CEEDPA).

A konferencia mára jelentős együttműködési fórumává vált Európa ezen régiójának - tagjai között megtalálhatók uniós és csatlakozásra váró országok is. A tagországok a tapasztalatok megosztásával, állásfoglalásaik ismertetésével tudják segíteni egymást munkájuk során.   

Az idei találkozón egy közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a résztvevők az adatvédelmi hatóságok együttműködésének megerősítéséről, a szabályozási egyensúly biztosításáról és a kis- és középvállalkozások, valamint a civil szervezetek támogatásáról.

Figyelembe véve Mario Draghi volt olasz miniszterelnöknek az európai versenyképességről szóló jelentését, melyben említésre került, hogy a jövő kihívásai miatt közös uniós, illetve tagállami reformokat kell végrehajtani, valamint hangsúlyozta a tagállamok közötti együttműködés szükségességét, az alábbi négy fő célt tűzték ki az adatvédelmi hatóságok vezetői nyilatkozatukban:

1. A GDPR és a nemzeti deregulációs kezdeményezések keretében javasolt szabályozási módosítások alapos kiértékelésére szólítunk fel oly módon, hogy minden módosítás átfogó kutatáson, ágazati hatáselemzéseken és a végrehajtási kihívások megalapozott megértésén alapuljon.
2. Olyan kiegyensúlyozott megközelítés mellett kötelezzük el magunkat, amely fenntartja az adatvédelmi elvek integritását, ugyanakkor megvizsgálja a szabályozási hatékonyság javításának és az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségeit, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a civil szervezetek számára, elismerve azok jelentős szerepét a társadalomban.
3. Határozottan támogatjuk a nemzeti adatvédelmi hatóságok pénzügyi és intézményi támogatásának növelését, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan felügyelhessék a megfelelőséget és iránymutatást nyújthassanak az érdekelt felek számára.

Elkötelezzük magunkat a közép- és kelet-európai adatvédelmi hatóságok közötti folyamatos együttműködés és tudásmegosztás mellett, biztosítva, hogy a szabályozási keretek egyszerre legyenek gyakorlatiasak, üzlet- és innováció orientáltak, valamint védjék az egyének magánélethez való alapvető jogait.

Az EDPB közzétett egy külső szakértő által készített képzési anyagot, melyet alapvetően a MI-val kapcsolatos adatvédelmi kérdésekkel foglalkozó adatvédelmi tisztviselőknek kíván segítséget nyújtani.

A képzési anyag átfogó képet nyújt a mesterséges intelligencia biztonságával és a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogi és megfelelőségi kérdésekben, valamint gyakorlati esettanulmányokon segít elmélyíteni a MI és adatvédelem kapcsolatára vonatkozó ismereteket.

A képzési anyag - angol nyelven - a következő linkről érhető el:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2025-06/spe-training-on-ai-and-data-protection-legal_en.pdf

Az EDPB közzétett egy külső szakértő által készített képzési anyagot „Fundamentals of Secure AI Systems with Personal Data"

címmel, amely kiberbiztonsági szakemberek, MI-rendszerek fejlesztői és telepítői számára készült a MI-biztonság és a személyes adatok védelme témakörében. A képzési anyag célja, hogy segítsen a kiberbiztonsági szakembereknek, a magas kockázatú MI-rendszerek fejlesztőinek és telepítőinek annak érdekében, hogy fejlett MI-alapú és adatvezérelt rendszereket tervezhessenek. A képzés integrálja az adatvédelmi elveket az alapvető MI-etikai elvekkel a MI-fejlesztés során. A képzési anyag - angol nyelven - a következő linkről érhető el:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2025-06/spe-training-on-ai-and-data-protection-technical_en.pdf

 A Hatóság telefonos ügyfélszolgálatától tájékoztatás kérhető:

• a benyújtott beadvány vizsgálatának állásáról;

• a Hatóság eljárásainak szabályairól;

• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) továbbá az egyes adatvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok általános rendelkezéseiről;

• személyes ügyfélfogadás idejéről;

• az adatvédelmi tisztviselő bejelentésével kapcsolatban.
  

Egy konkrét adatkezelésre vonatkozóan telefonon feltett kérdések az adatkezelés részleteinek és dokumentációjának ismerete nélkül telefonos ügyfélszolgálat keretében általánosságban sem ítélhetőek meg.

Ügyfélszolgálati idő: hétfő - csütörtök 9:00 – 16:00 óra között, péntek: 9:00 – 14.00 óra között.

Telefonszám:
+36 (30) 683-5969
+36 (30) 549-6838

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 6. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.

A Dáptv. 8. §  21. pontja szerint felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;.

A Dáptv. 18. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint:

(1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.

(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek

a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,

b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,

c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint

d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.

(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kapcsolattartási címe elektronikus ügyintézés során

Hivatali tárhely rövid neve: NAIH

Hivatali kapu azonosítója (KR ID): 429616918

Elektronikus ügyintézés lehetősége

A Dáptv. 24. § (1) bekezdése szerint: Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.

A Dáptv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.

Kötelező elektronikus ügyintézés

A Dáptv. 19. §-ában foglaltak szerint:

(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,

ac) ügyész,

ad) jegyző,

ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

A beadványok elektronikus benyújtása

A beadványok Dáptv. szerinti benyújtására ide kattintva, valamint az egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (https://epapir.gov.hu) az e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség. Az e-Papír beadványhoz lehetőség van dokumentumok becsatolására, melyek maximális mérete 25 MB lehet. A csatolható fájlformátumokról a https://epapir.gov.hu/sugo weboldal nyújt részletes tájékoztatást.

Az általános adatvédelmi rendelet^[1] szerint az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata az adatkezelők/adatfeldolgozók jogértelmezésre irányuló beadványainak megválaszolása. A Hatóságnak e beadványok megválaszolására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § -a^[2] alapján sincs törvényi kötelezettsége.

Ez alól kivételt jelentenek az  általános adatvédelmi rendelet  57. cikk (1) bekezdése, Magyarország Alaptörvénye, továbbá az Infotv. alapján a következő esetek:

• az érintettektől érkező beadványok,
• az állami-önkormányzati szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok,
• a Hatóság működésével, hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés,
• a Hatóság nemzetközi kötelezettségeihez kötődő megkeresések.

A konzultációs beadványok megválaszolása írásban történik.

Az Európai Adatvédelmi Testület^[3] jogegységesítő, autentikus- jogértelmező szerepe és a Hatósághoz érkező, egyedi ügyekre vonatkozó álláspont kialakítása iránti kérések nagy száma miatt a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásaihoz szükséges erőforrásokra is tekintettel főszabály szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások értelmezésére és magyarázatára irányuló megkeresésekre, különösen, ha azok nem az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó, az érintett természetes személytől származó kérdések, nem ad ki egyedi állásfoglalást. Mindez természetesen nem érinti az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményének függvényében lefolytatandó előzetes konzultációkat, illetve a tanúsítás keretei között esetlegesen sorra kerülő egyeztetéseket, valamint a jogszabályból fakadó tájékoztatási

kötelezettségek teljesítését.

A Hatóság – eljárási kereteket nélkülöző, konzultációs válaszként kiadott – tájékoztatása egyébként sem jogszabálynak, sem egyéb jogi eszköznek nem tekinthető, az normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal nem rendelkezik. A Hatóság kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van. Az állásfoglalás, tájékoztatás kiadása tehát nem mentesíti annak címzettjét, illetve az adatkezelőt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége, illetve az adatkezelésért fennálló felelősség alól.

Az adatkezelők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, az érintetteket megillető jogosultságokkal kapcsolatos általános információkat, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásait, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az egyedi ügyekben hozott döntéseit a Hatóság a honlapján közzéteszi, változatlanul folytatja továbbá az adatvédelmi tudatosság növelésére irányuló ismeretterjesztő tevékenységét. Emellett a Hatóság továbbra is ajánlást fog kibocsátani azon kérdésekben, amelyek tekintetében az egyedi ügyekben folytatott vizsgálatai során nyert jogalkalmazási tapasztalatok vagy a hozzá érkező egyéb jelzések alapján az ügy kiemelt jelentősége ezt szükségessé teszi, természetesen ezek tartalma tekintetében is szem előtt tartva az Európai Adatvédelmi Testület által kibocsátott iránymutatásokkal való összhangot.

^[1] Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 

^[2] Infotv. 38. § „(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.

(2a) Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

(3) A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen

a)  bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;

b)  az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;

c)  hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;

d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat

f) 

g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;

h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

^[3] Az Európai Adatvédelmi Testület az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott, az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.

• Adatkezelés érintettjeként fordulok a Hatósághoz
• Adatkezelőként fordulok a Hatósághoz
• Közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatosan fordulok a Hatósághoz
• A Hatóság adatkezelésével kapcsolatos érintetti joggyakorlás
• Panasz vagy közérdekű bejelentés a Hatóság működésére vonatkozóan

Tájékoztatás a személyes ügyfélfogadás rendjéről és a beadványok személyes benyújtásáról

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) személyes ügyfélfogadás során

1. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorolható, továbbá
2. a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz bejelentésére, illetőleg
3. a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztésére

van lehetőség.

Személyes ügyfélfogadásra előre egyeztetett időpontban tud a Hatóság lehetőséget biztosítani.

1. Az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorlására vonatkozó kérelmek benyújtására:

a.) a Dáptv.^[1] szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)

b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy) esetében a fentieken túl

        ba) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.),is, vagy

        bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását követően a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül

van lehetőség.

A kérelem Dáptv. szerinti benyújtására a Hatóság honlapjáról (https://naih.hu/online-ugyinditas), valamint a Személyes Ügyintézési Felületen keresztül is elérhető https://epapir.gov.hu címen, e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség.

2. A személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz személyes ügyfélfogadás keretében történő bejelentéséhez, továbbá a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztéséhez időpont kérelmezésére:

a.) a Dáptv.-ben szabályozott elektronikus úton,

b.) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén,

c.) telefonon, ügyfélszolgálati napokon, ügyfélszolgálati időben hétfőtől - csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken 9:00 és 14.00 óra között a +36/1 391-1400, a +36/30 683-5969 vagy a +36/30 549-6838 telefonszámokon, valamint

d.) Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen

van lehetőség.

3. Beadványok személyes benyújtása

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfelek beadványaikat személyesen a személyazonosságuk igazolását és – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adataik rögzítését követően a Hatóság nyitvatartási idejében, hétfőtől - csütörtökig 8:00 és 17:00 óra között, pénteken 8:00 és 14:00 óra között, előzetes időpont egyeztetése nélkül is benyújthatják.

^[1] A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)

1.1 KAPCSOLAT, ELÉRHETŐSÉG

1.2 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1.3 SZERVEZET VEZETŐI

1.4 ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ADATOK

1.5 TESTÜLETI SZERV ADATOK

1.6 IRÁNYÍTOTT SZERVEK

1.7 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

1.8 KÖZALAPÍTVÁNYOK

1.9 ALAPÍTOTT SZERVEK

1.10 LAPOK

1.11 FELETTES, FELÜGYELETI, TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉST GYAKORLÓ SZERVEK

2.1 A SZERV ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2.2 TEVÉKENYSÉG TÁJÉKOZTATÓ

2.3 HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

2.4 A HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

2.5 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

2.6 A SZERV NYILVÁNTARTÁSAI

2.7 NYILVÁNOS KIADVÁNYOK

2.8 TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSHOZATAL, ÜLÉSEK

2.9 A SZERV DÖNTÉSEI, KONCEPCIÓK, TERVEZETEK, JAVASLATOK

2.10 HIRDETMÉNYEK

2.11 PÁLYÁZATOK

2.12 ALAPTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

2.13 KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

2.14 STATISZTIKÁK JOGSZABÁLY ALAPJÁN

2.15 STATISZTIKÁK KÖZÉRDEKŰ ADATOKRÓL

2.16 KÖZÉRDEKŰ ADATOK HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEI

2.17 KÖZÉRDEKŰ ADATOK FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEI

2.18 EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTÁK

2.19 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS TÁJÉKOZTATÁS

2.20 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

2.21 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI DÍJSZABÁS

2.22 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI JOGORVOSLAT

2.23 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

2.24 KÖZADAT DIGITALIZÁLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

2.25 KÖZADATRA VONATKOZÓ SZERVEZETI SZABÁLYZÓK

3.1 ÉVES KÖLTSÉGVETÉSEK, BESZÁMOLÓK

3.2 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

3.3 SZERV ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

3.4 ÖT MILLIÓ FORINT FELETTI SZERZŐDÉSEK

3.5 KONCESSZIÓS ADATOK

3.6 NEM ALAPFELADATTAL ÖSSZEFÜGGŐ KIFIZETÉSEK

3.7 EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROJEKTEK

3.8 KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK

A NAIH szervezetének és működésének általános szabályai

• A Hatóság elnökének önéletrajza
• A Hatóság általános elnökhelyettesének önéletrajza
• A Hatóság európai uniós ügyekért felelős elnökhelyettesének önéletrajza

• A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatai
• A Hatóság általános elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai
• A NAIH nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai

• Aláírási tanúsítványok nyilvános adatai