Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. július 8-ai plenáris ülésén két új iránymutatást fogadott el: a 2/2026. számú iránymutatás az anonimizálás GDPR szerinti követelményeit, a 3/2026. számú iránymutatás pedig a generatív mesterséges intelligencia fejlesztéséhez alkalmazott web scraping (automatizált webes adatgyűjtés) adatvédelmi kérdéseit tisztázza. Emellett elfogadta a blokklánc-technológiákhoz kapcsolódó adatkezelésről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges, társadalmi konzultációt követően módosított változatát is. Az EDPB hangsúlyozza, hogy a web scraping során végzett személyesadat-kezelésnek minden esetben meg kell felelnie a GDPR követelményeinek, így különösen megfelelő jogalappal kell rendelkeznie. Különleges adatok gyűjtése esetén nem elegendő a GDPR 6. cikke szerinti jogalap, hanem a 9. cikk (2) bekezdése szerinti kivételi feltételnek is teljesülnie kell. A Testület kiemeli, hogy nincs általános mentesség a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályok alól, ezért minden esetet egyedileg kell értékelni. Az anonimizálásról szóló iránymutatás célja annak pontosítása, hogy mikor tekinthetők az adatok valóban anonimnak a GDPR alkalmazásában. Az új iránymutatások 2026. október 30-ig nyilvános konzultációra bocsátásra kerültek, így az érintett szervezetek és szakértők véleményezhetik azokat. Az iránymutatások (jelenleg csak angol nyelven) az alábbi linkekre hivatkozással érhetőek el:

2/2026. számú iránymutatás az anonimizálásról:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202602_anonymisation_v1_en_0.pdf

3/2026. számú iránymutatás a generatív AI kontextusában végzett web scraping tevékenységhez fűződő adatkezelésekről:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_2020603_webscraping_v1_en_0.pdf

A blockchain-technológiákkal kapcsolatos adatkezelésekről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges változata:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202502_blockchain_v2_en.pdf

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az utóbbi napokban olyan sajtóhírekről, tudósításokról értesült, melyek gyermekek személyes adatainak közéleti, politikai tevékenység körében történő felhasználásáról szóltak.

A Hatóság jelen közleményében is hivatkozik a 2026. évi országgyűlési választási kampány adatvédelmi vonatkozásairól szóló tájékoztatójában^[1] is részletesen kifejtett következetes álláspontjára, és felhívja valamennyi, a közösségi médiát politikai célokra is használó szervezet/természetes személy figyelmét arra, hogy e tevékenységük során adatvédelmi szempontból fokozott körültekintéssel járjanak el, így különösen mellőzzék kiskorú személyek személyes adatainak (képmás, egyéb, az érintett gyermekre vonatkozó személyes adat) közzétételét.

A Hatóság hangsúlyozza: az általános adatvédelmi rendelet^[2] (GDPR) a gyermekeket érintő adatkezelések esetében kiemelt figyelmet és gondosságot vár el az adatkezelőktől, így a személyes adatokat felhasználó politikusoktól és más közéleti szereplőktől is, tekintettel arra, hogy a gyermekek nem képesek megfelelően felmérni, értékelni azt, hogy milyen mértékű és jellegű hatással jár, illetve járhat a személyükre, helyzetükre, illetve jogaikra nézve az, ha politikai tevékenység részeként használják fel képmásukat és más személyes adatukat.

A Hatóság rögzíti: noha a személyes adatok kezelése vonatkozásában is a szülő, illetve törvényes képviselő képviseli a gyermeket és hozhat döntést helyette és nevében eljárva, ugyanakkor a Hatóság álláspontja szerint önmagában sem a szülő, sem a törvényes képviselő hozzájárulása nem teszi jogszerűvé a gyermek személyes adatának (pl. képmásának) politikai célú felhasználását, ilyen felhasználási cél esetén ugyanis a gyermek személyes adatának közzététele a tisztességes adatkezelés alapelvi követelményébe ütközhet.

A Hatóság a hatósági ellenőrzés, illetve az adatvédelmi hatósági eljárás keretei között, azokban az estekben, amikor a közzétett adat érintettje gyermek, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61/B. §-a alapján elrendelheti a közzétett személyes adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, mely döntését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével foganatosítja.

A Hatóság ezúton felhívja és bátorítja azon szülőket és törvényes képviselőket, akik tudomást szereznek arról, hogy gyermekük, illetve a gondozásukra bízott, felügyeletük alatt álló gyermek személyes adatai a közösségi médiában felhasználásra kerültek, gyakorolják az általános adatvédelmi rendelet szerint az érintettet megillető jogokat.

Budapest, 2026. július 7.

^[1] https://naih.hu/tajekoztatok-kozlemenyek?download=1321:a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-tajekoztatoja-a-2026-evi-orszaggyulesi-valasztasi-kampany-adatvedelmi-vonatkozasairol

^[2] az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) (GDPR, általános adatvédelmi rendelet)

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) frissítette az egyablakos ügyintézési mechanizmus (One-Stop-Shop, OSS) keretében hozott döntéseket összegző tematikus esettárát, amely ezúttal a tiltakozáshoz való joggal és a törléshez való joggal kapcsolatos ügyeket dolgozza fel. A kiadvány az EDPB által vezetett nyilvános, a fő felügyeleti hatóságok által hozott, és a GDPR 60. cikke szerinti döntéseket tartalmazó nyilvántartására épül. A frissített összefoglaló bemutatja, hogy az adatvédelmi hatóságok miként értékelik az adatkezelők e jogok gyakorlásával kapcsolatos belső folyamatait, ismerteti a leggyakoribb jogsértéseket és az alkalmazott korrekciós intézkedéseket. Az esettár többek között a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés elleni tiltakozás, valamint a felhasználói fiókok és online profilok törlésére irányuló kérelmek kapcsán született döntéseket dolgozza fel.

Az esettár a következő weboldalról érhető el (angol nyelven):

https://www.edpb.europa.eu/news/one-stop-shop-case-digest-on-right-to-object-and-right-to-erasure-updated_en

Vegyél részt az adatvédelmi kalandon május 31-én!

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezésében idén egy különleges, új helyen, a Hajógyári-szigeten kerül megrendezésre a gyereknapi program, ahol a gyermekek és kísérőik a Biztonságos Internet Sátorban a NAIH kollégáival is találkozhatnak.

A gyermekek tudásukat fejtörők, rejtvények segítségével tesztelhetik, kisebbek részére színezővel, játékos labirintussal, szórejtvénnyel készülünk. A helyes válaszokat ajándékkal jutalmazzák a NAIH kollégái. A szülők számára is szóló tájékoztató anyagokba történő bepillantás mellett a gyermekek kérdéseiket a NAIH munkatársaihoz intézhetik, akik válaszolnak az információs jogokkal kapcsolatos kérdéseikre.

Az idei évben a NAIH „Rajzold le, hogy mit jelent számodra a személyes adataid védelme a mindennapjaidban” címmel rajzpályázatot hirdetett a gyereknap alkalmából. A nyertes pályaművek megtekinthetőek lesznek a Biztonságos Internet Sátorban, valamint a díjátadásra is ugyanitt kerül majd sor.

További részletek a gyereknapi rendezvényről az alábbi linken érhetők el:

https://www.gyermekmento.hu/Tartalmak/Hirek/a-hajogyari-szigetre-koltozik-a-gyermekmento-szolgalat-gyereknapi-rendezvenye

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

közleménye

a Tisza Pártot érintő adatszivárgás alapján készített térkép elérhetőségének a Mediaworks Hungary Zrt. hírportáljain megjelent cikkekben való közzététele tárgyában hozott határozatáról

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2026. május 19-én hozott határozatában elmarasztalta a Mediaworks Hungary Zrt.-t amiatt, mert három cikkben megfelelő jogalap hiányában tette közzé azon honlap elérhetőségét, amelyen egy interaktív térképen keresztül nyilvánosságra hozták a Tisza Pártot érintő adatszivárgásból származó adatokat. A Hatóság a jogsértés miatt 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Mediaworks-öt.

2025. november 7-én ismeretlen személy egy olyan honlapot hozott nyilvánosságra, amelyen egy interaktív térkép segítségével bárki kereshetett a Tisza Párthoz köthető érintettek adatai között. Ezen térképen keresztül megismerhetővé vált közel kétszázezer érintett neve, lakcíme, telefonszáma, email címe, illetve a lakcím geolokációs koordinátája. Emellett, figyelemmel arra, hogy ezen adatokat egy politikai párthoz kapcsoltan hozták nyilvánosságra, ezért a térkép alapján következtetést lehetett levonni az érintettek politikai véleményére, mint különleges adatára is.

A Mediaworks 2025. november 7-én három internetes hírportálján (Origo, Magyar Nemzet, Ripost) megjelent cikkben közzétette a térkép elérhetőségét, ezáltal hozzáférést biztosítva az olvasók számára az érintettek személyes és különleges adataihoz. Az Origo és a Magyar Nemzet cikkeiben a térképre mutató hivatkozást tette közzé, míg a Riposton megjelent cikkben a térkép url címét tartalmazó kép szerepelt illusztrációként.

A Mediaworks az eljárás során arra hivatkozott, hogy jogos érdek jogalapján jogszerű volt a térkép elérhetőségének közzététele és ezáltal az érintettek személyes és különleges adataihoz hozzáférés biztosítása. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) ezen jogalap alkalmazásához három együttes feltétel teljesülését követeli meg: jogos érdekének fennálltának, az adatkezelés szükségességének, valamint az adatkezelés arányosságának az igazolását. A Hatóság a határozatában elsődlegesen a jogos érdek fennálltát vizsgálta. Az uniós és a magyar joggyakorlat ezzel összefüggésben azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a jogos érdeknek jogszerűnek kell lennie, illetve annak fennállását az adatkezelőnek precíz és indokolt módon alá kell tudnia támasztania.

A Mediaworks az eljárásban a jogos érdekként a sajtószabadságot, véleménynyilvánítás szabadságát, nyilvánosság tájékoztatását jelölte meg. A Mediaworks szerint ugyanis a cikk megjelenése előtti időszaknak széles körű közérdeklődésre számot tartó közéleti vitája volt a Tisza Párt adatkezeléseivel kapcsolatos botrányok. A Mediaworks érvelése szerint a közéleti vita résztvevői az adatbázisában szereplő személyek is és a cikk témája hozzájárul ezen közéleti vitához. A Hatóság nem fogadta el a Mediaworks érvelését. A Hatóság megállapította, hogy nem minősül közérdeklődésre számot tartó eseménynek egy politikai párt szimpatizánsainak neve, lakcíme, telefonszáma, email címe, valamint a lakcímük geolokációs koordinátája, így ezen adatokhoz való hozzáférés biztosítása semmiképp sem tekinthető ilyen események.

A Hatóság szerint a Mediaworks-nek a jogszerű jogos érdek meghatározása körében egyrészt azt kellett volna figyelembe vennie, hogy a Hatóság a cikkek megjelenését megelőző napon, november 6-án a médiaszolgáltatóknak szóló közleményt tett közzé^[1]. Ezen közleményében a Hatóság többek között azt az adatvédelmi követelményt is rögzítette, hogy jogsértő a Tisza Pártot érintő adatszivárgásból származó személyes adatokat az olvasók számára hozzáférhetővé tenni, akár közvetett módon, tehát a személyes adatokat nyilvánosságra hozó honlapra mutató hivatkozás közlésével. A Hatóság által megfogalmazott követelmény kifejezetten szerepelt az Origo-nak és a Ripost-nak 2025. november 7-ei cikkében, míg a Magyar Nemzet a november 6-án cikket jelentett meg a Hatóság közleményéről, amely cikkben szintén szerepelt a Hatóság ezen megállapítása. Ennek ellenére mindhárom internetes sajtótermék közzétette a térkép elérhetőségét.

Ezen túlmenően a jogszerű jogos érdek mérlegelése során az Ügyfélnek tekintettel kellett volna lennie az érintettek kiszolgáltatott helyzetére, hiszen megalapozottan feltételezhető, hogy az érintettek bűncselekmény áldozataivá váltak azáltal, hogy a térképen keresztül nyilvánosságra hozták a személyes és különleges adataikat. Továbbá hangsúlyos szempont az is, hogy a személyes és különleges adatoknak térképen keresztül történő nyilvánosságra hozatala nem csak az érintettek adatvédelmi jogaikra, hanem a magánélet, családi élet és otthon tiszteletben tartásához való jogára is jelentős negatív hatással járhat együtt, minthogy ezáltal bárki számára könnyen megismerhetővé vált a nevük, a lakcímük, telefonszámuk, így pedig egyszerűvé vált a velük való – adott esetben zavaró, zaklató vagy egyéb módon sértő – kapcsolatfelvétel. Ezen túlmenően azt is figyelembe kellett volna vennie a Mediaworks-nek, hogy a térkép létezéséről elsőként beszámoló Index – amelyre mindhárom internetes sajtótermék hivatkozott a 2025. november 7-ei cikkében – kifejezetten nem kívánta közzétenni a térkép elérhetőségét, illetve arra kérte az olvasóit, hogy ők se próbáljanak meg rákeresni a térképre.

A Hatóság mindezek alapján megállapította, hogy a Mediaworks nem rendelkezett jogszerű jogos érdekkel ahhoz, hogy a térkép elérhetőségét a cikkekben közzétegye és ezáltal hozzáférést biztosítson az érintettek személyes és különleges adataihoz. A Hatóság a Mediaworks által megjelölt jogalap másik két feltételét nem tudta vizsgálni, minthogy csak jogszerű jogos érdek fennállta esetén lehetne azt mérlegelni, hogy az adatkezelés szükséges-e a közérdeklődésre számot tartó esemény bemutatásához, illetve az adatkezelés és a nyilvánosság tájékoztatása érdekében okozott alapjogsérelem súlya arányban állnak-e egymással.

A Hatóság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a jogsértés magas súlyát (alapvető adatkezelői kötelezettség szándékos megsértése, az érintettek magas száma, a jogsértés elérhetőségi adatokra és különleges adatokra is kiterjedt, amelyek adatokhoz magas olvasottságú, széles körben ismert internetes hírportálokon megjelent cikken keresztül biztosított hozzáférést), illetve azt, hogy a Hatóság korábban több alkalommal is bírságot szabott ki a Mediaworks-szel szemben. Ugyanakkor a Hatóság enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a Mediaworks még a cikkek megjelenése napján eltávolította a térkép elérhetőségét a cikkekből, valamint azt is, hogy nem jelentős számú egyedi látogató olvashatta el a cikkeket azon időszak alatt, amíg a térkép elérhetősége szerepelt bennük.

A Hatóság emellett elrendelte a határozatának nyilvánosságra hozatalát a Hatóság hivatalos honlapján, a www.naih.hu oldalon, tekintettel arra, hogy a jogsértés személyek széles körét érinti, illetve a jogsértés magas súlyú volt. A határozat közzétételével a Hatóság nyomatékosan fel kívánja hívni a figyelmet a médiaszolgáltatók személyes adatok kezelésére vonatkozó kötelezettségeire, továbbá a nyilvánosságot is felhasználva kíván rámutatni a személyes adatok fokozott és elvárt védelmének kiemelt jelentőségére.

Budapest, 2026. május 26.

Dr. habil. Péterfalvi Attila

a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke

c. egyetemi tanár

^[1] https://mti.hu/nemzeti-kozlemenytar/2025/11/06/politikai-partok-adatbazisaibol-nyilvanossagra-kerulo-szemelyes-es

 A Hatóság telefonos ügyfélszolgálatától tájékoztatás kérhető:

• a benyújtott beadvány vizsgálatának állásáról;

• a Hatóság eljárásainak szabályairól;

• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) továbbá az egyes adatvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok általános rendelkezéseiről;

• személyes ügyfélfogadás idejéről;

• az adatvédelmi tisztviselő bejelentésével kapcsolatban.
  

Egy konkrét adatkezelésre vonatkozóan telefonon feltett kérdések az adatkezelés részleteinek és dokumentációjának ismerete nélkül telefonos ügyfélszolgálat keretében általánosságban sem ítélhetőek meg.

Ügyfélszolgálati idő: hétfő - csütörtök 9:00 – 16:00 óra között, péntek: 9:00 – 14.00 óra között.

Telefonszám:
+36 (30) 683-5969
+36 (30) 549-6838

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 6. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.

A Dáptv. 8. §  21. pontja szerint felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;.

A Dáptv. 18. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint:

(1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.

(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek

a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,

b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,

c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint

d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.

(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kapcsolattartási címe elektronikus ügyintézés során

Hivatali tárhely rövid neve: NAIH

Hivatali kapu azonosítója (KR ID): 429616918

Elektronikus ügyintézés lehetősége

A Dáptv. 24. § (1) bekezdése szerint: Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.

A Dáptv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.

Kötelező elektronikus ügyintézés

A Dáptv. 19. §-ában foglaltak szerint:

(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,

ac) ügyész,

ad) jegyző,

ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

A beadványok elektronikus benyújtása

A beadványok Dáptv. szerinti benyújtására ide kattintva, valamint az egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (https://epapir.gov.hu) az e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség. Az e-Papír beadványhoz lehetőség van dokumentumok becsatolására, melyek maximális mérete 25 MB lehet. A csatolható fájlformátumokról a https://epapir.gov.hu/sugo weboldal nyújt részletes tájékoztatást.

Az általános adatvédelmi rendelet^[1] szerint az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata az adatkezelők/adatfeldolgozók jogértelmezésre irányuló beadványainak megválaszolása. A Hatóságnak e beadványok megválaszolására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § -a^[2] alapján sincs törvényi kötelezettsége.

Ez alól kivételt jelentenek az  általános adatvédelmi rendelet  57. cikk (1) bekezdése, Magyarország Alaptörvénye, továbbá az Infotv. alapján a következő esetek:

• az érintettektől érkező beadványok,
• az állami-önkormányzati szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok,
• a Hatóság működésével, hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés,
• a Hatóság nemzetközi kötelezettségeihez kötődő megkeresések.

A konzultációs beadványok megválaszolása írásban történik.

Az Európai Adatvédelmi Testület^[3] jogegységesítő, autentikus- jogértelmező szerepe és a Hatósághoz érkező, egyedi ügyekre vonatkozó álláspont kialakítása iránti kérések nagy száma miatt a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásaihoz szükséges erőforrásokra is tekintettel főszabály szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások értelmezésére és magyarázatára irányuló megkeresésekre, különösen, ha azok nem az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó, az érintett természetes személytől származó kérdések, nem ad ki egyedi állásfoglalást. Mindez természetesen nem érinti az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményének függvényében lefolytatandó előzetes konzultációkat, illetve a tanúsítás keretei között esetlegesen sorra kerülő egyeztetéseket, valamint a jogszabályból fakadó tájékoztatási

kötelezettségek teljesítését.

A Hatóság – eljárási kereteket nélkülöző, konzultációs válaszként kiadott – tájékoztatása egyébként sem jogszabálynak, sem egyéb jogi eszköznek nem tekinthető, az normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal nem rendelkezik. A Hatóság kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van. Az állásfoglalás, tájékoztatás kiadása tehát nem mentesíti annak címzettjét, illetve az adatkezelőt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége, illetve az adatkezelésért fennálló felelősség alól.

Az adatkezelők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, az érintetteket megillető jogosultságokkal kapcsolatos általános információkat, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásait, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az egyedi ügyekben hozott döntéseit a Hatóság a honlapján közzéteszi, változatlanul folytatja továbbá az adatvédelmi tudatosság növelésére irányuló ismeretterjesztő tevékenységét. Emellett a Hatóság továbbra is ajánlást fog kibocsátani azon kérdésekben, amelyek tekintetében az egyedi ügyekben folytatott vizsgálatai során nyert jogalkalmazási tapasztalatok vagy a hozzá érkező egyéb jelzések alapján az ügy kiemelt jelentősége ezt szükségessé teszi, természetesen ezek tartalma tekintetében is szem előtt tartva az Európai Adatvédelmi Testület által kibocsátott iránymutatásokkal való összhangot.

^[1] Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 

^[2] Infotv. 38. § „(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.

(2a) Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

(3) A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen

a)  bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;

b)  az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;

c)  hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;

d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat

f) 

g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;

h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

^[3] Az Európai Adatvédelmi Testület az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott, az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.

• Adatkezelés érintettjeként fordulok a Hatósághoz
• Adatkezelőként fordulok a Hatósághoz
• Közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatosan fordulok a Hatósághoz
• A Hatóság adatkezelésével kapcsolatos érintetti joggyakorlás
• Panasz vagy közérdekű bejelentés a Hatóság működésére vonatkozóan

Tájékoztatás a személyes ügyfélfogadás rendjéről és a beadványok személyes benyújtásáról

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) személyes ügyfélfogadás során

1. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorolható, továbbá
2. a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz bejelentésére, illetőleg
3. a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztésére

van lehetőség.

Személyes ügyfélfogadásra előre egyeztetett időpontban tud a Hatóság lehetőséget biztosítani.

1. Az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorlására vonatkozó kérelmek benyújtására:

a.) a Dáptv.^[1] szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)

b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy) esetében a fentieken túl

        ba) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.),is, vagy

        bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását követően a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül

van lehetőség.

A kérelem Dáptv. szerinti benyújtására a Hatóság honlapjáról (https://naih.hu/online-ugyinditas), valamint a Személyes Ügyintézési Felületen keresztül is elérhető https://epapir.gov.hu címen, e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség.

2. A személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz személyes ügyfélfogadás keretében történő bejelentéséhez, továbbá a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztéséhez időpont kérelmezésére:

a.) a Dáptv.-ben szabályozott elektronikus úton,

b.) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén,

c.) telefonon, ügyfélszolgálati napokon, ügyfélszolgálati időben hétfőtől - csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken 9:00 és 14.00 óra között a +36/1 391-1400, a +36/30 683-5969 vagy a +36/30 549-6838 telefonszámokon, valamint

d.) Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen

van lehetőség.

3. Beadványok személyes benyújtása

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfelek beadványaikat személyesen a személyazonosságuk igazolását és – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adataik rögzítését követően a Hatóság nyitvatartási idejében, hétfőtől - csütörtökig 8:00 és 17:00 óra között, pénteken 8:00 és 14:00 óra között, előzetes időpont egyeztetése nélkül is benyújthatják.

^[1] A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)

1.1 KAPCSOLAT, ELÉRHETŐSÉG

1.2 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1.3 SZERVEZET VEZETŐI

1.4 ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ADATOK

1.5 TESTÜLETI SZERV ADATOK

1.6 IRÁNYÍTOTT SZERVEK

1.7 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

1.8 KÖZALAPÍTVÁNYOK

1.9 ALAPÍTOTT SZERVEK

1.10 LAPOK

1.11 FELETTES, FELÜGYELETI, TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉST GYAKORLÓ SZERVEK

2.1 A SZERV ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2.2 TEVÉKENYSÉG TÁJÉKOZTATÓ

2.3 HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

2.4 A HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

2.5 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

2.6 A SZERV NYILVÁNTARTÁSAI

2.7 NYILVÁNOS KIADVÁNYOK

2.8 TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSHOZATAL, ÜLÉSEK

2.9 A SZERV DÖNTÉSEI, KONCEPCIÓK, TERVEZETEK, JAVASLATOK

2.10 HIRDETMÉNYEK

2.11 PÁLYÁZATOK

2.12 ALAPTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

2.13 KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

2.14 STATISZTIKÁK JOGSZABÁLY ALAPJÁN

2.15 STATISZTIKÁK KÖZÉRDEKŰ ADATOKRÓL

2.16 KÖZÉRDEKŰ ADATOK HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEI

2.17 KÖZÉRDEKŰ ADATOK FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEI

2.18 EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTÁK

2.19 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS TÁJÉKOZTATÁS

2.20 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

2.21 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI DÍJSZABÁS

2.22 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI JOGORVOSLAT

2.23 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

2.24 KÖZADAT DIGITALIZÁLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

2.25 KÖZADATRA VONATKOZÓ SZERVEZETI SZABÁLYZÓK

3.1 ÉVES KÖLTSÉGVETÉSEK, BESZÁMOLÓK

3.2 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

3.3 SZERV ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

3.4 ÖT MILLIÓ FORINT FELETTI SZERZŐDÉSEK

3.5 KONCESSZIÓS ADATOK

3.6 NEM ALAPFELADATTAL ÖSSZEFÜGGŐ KIFIZETÉSEK

3.7 EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROJEKTEK

3.8 KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK

A NAIH szervezetének és működésének általános szabályai

• A Hatóság elnökének önéletrajza
• A Hatóság általános elnökhelyettesének önéletrajza
• A Hatóság európai uniós ügyekért felelős elnökhelyettesének önéletrajza

• A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatai
• A Hatóság általános elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai
• A NAIH nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai

• Aláírási tanúsítványok nyilvános adatai