Az általános adatvédelmi rendelet 2018. május 25-i alkalmazandóvá válása óta a kamerás megfigyeléseket szabályozó hazai jogszabályi környezet számos ponton változott, azoknak a rendelet előírásait megszorító, vagy más okból azzal ellentétes korábbi rendelkezéseit 2019 áprilisában hatályon kívül helyezték. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó célra az adatkezelő jogos érdeke alapján kamerarendszert üzemeltető széles személyi kör – többek között társasházak és lakásszövetkezetek, bevásárlóközpontok, személyszállítási szolgáltatók vagy munkáltatók – számára így egyértelmű törvényi rendelkezés hiányában nehézséget okozott például az adatkezelés célja szempontjából szükséges adatkezelési időtartam meghatározása, a jogalap alkalmazásához előírt érdekmérlegelési teszt megfelelően dokumentált lefolytatása, sőt esetenként még az adatkezelés jogalapjának kiválasztása is.

A 2020 elején elfogadott, a személyes adatok videoeszközökkel történő kezeléséről szóló 3/2019. számú Európai Adatvédelmi Testület iránymutatás, illetve az azzal összhangban születő adatvédelmi hatósági ügyek határozatai az alkalmazott technológiai megoldástól függetlenül ismertetik a bármely személyes adatkezeléssel járó, az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó – tehát nem bűnüldözési, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági célból végzett – kamerás megfigyelésre, rögzítésre vonatkozó előírásokat. Az iránymutatás támpontokat ad az otthoni vagy kizárólag magáncélú adatkezelési kivételi körbe eső kamerázás elhatárolásához a már a rendelet hatálya alá eső (például a saját területen túlnyúló, közös tulajdonban álló vagy a közterületre irányuló megfigyelés) ezért az adatkezelési előírásokat alkalmazni köteles tevékenységtől.