A Fővárosi Törvényszék 17.P.22.206/2024/10. számú döntésében és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítéletében foglaltakra tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az alábbi tájékoztatást adja az adatkezelők részére a kapcsolattartási célú hozzájárulás jogszerű megszerzésének és a hozzájárulás terjedelmének megítélése kapcsán.

Az érintett hozzájárulása csak olyan, előzetesen kellően pontosan meghatározott, konkrét adatkezelési célra biztosít jogalapot, ezáltal jogszerű adatkezelést, amelyről az érintett a hozzájárulás megadását megelőzően megfelelő tájékoztatást kapott.

A korábbi hatósági gyakorlattól eltérően a bíróság rögzítette, hogy az olyan általános megfogalmazások, mint a „további kapcsolattartás”, „véleménykérés”, „tájékoztatás” vagy „elektronikus levél küldése” – az adatkezelési cél megjelölése nélkül – az adatkezelő lehetséges kommunikációs cselekményeinek megjelölései, azaz csupán adatkezelési műveletek^[1]. A bírósági jogértelmezés rámutat, hogy az adatkezelési cél nem azonosítható az adatkezelési művelettel, azaz a kommunikáció módjának megjelölésével. Ebből következően a „kapcsolattartás”, a „hírlevélküldés”, a „tájékoztatás” vagy az „elektronikus levél küldése” kifejezéseket az adatkezelőnek olyan további információval kell kiegészítenie, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a tájékoztatás, vagy a kommunikáció pontosan milyen célból történik, azaz például milyen tárgyra, szolgáltatásra, ügyre vagy tevékenységre vonatkozik.

A hozzájárulás nem értelmezhető kiterjesztően, a homályos, meg nem határozott célból történő adatkezeléshez nem szolgálhat érvényes jogalapként az érintett hozzájárulása^[2]. A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a tényleges adatkezelési célok azonosítása kapcsán a konkrét ügyben mindkét bíróság figyelembe vette, együtt értelmezte a hozzájárulás megszerzése során nyújtott összes tájékoztatást, ideértve az adatkezelési tájékoztató teljes tartalmát és a hozzájárulást kérő űrlapon, weboldalon adott valamennyi közlést, információt is.^[3]

Végül a bíróság kiemeli azt is, hogy az általános adatvédelmi rendelet (32) preambulumbekezdése teljesen egyértelművé teszi, hogy a hallgatás vagy nem-cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

Ebből következően az érintett hozzájárulása alapján csak az az adatkezelés végezhető, amelynek konkrét célját az adatkezelő az érintett számára előzetesen, világosan és közérthetően feltárta.

Természetesen a bíróságnak az adatkezelés átláthatóságára vonatkozó megállapításai nem csupán az érintett hozzájárulására alapított adatkezelés kapcsán irányadóak a Hatóság számára, így – összhangban az átláthatóság alapelvére vonatkozó iránymutatással – más jogalapok hivatkozása esetén is kiemelt jelentőségű a cél közérthető, kellően pontos meghatározása, különösen olyan adatkezelések során, ahol kapcsolattartás, hírlevél küldés, marketing tevékenység valósul meg.

Az adatkezelőknek ezért felül kell vizsgálniuk a kapcsolattartási adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési tevékenységeiket, adatkezelési tájékoztatóikat és a hozzájárulás kérő felületeiken (például honlapon) alkalmazott egyéb tájékoztatókat és leírásokat. A felülvizsgálat során az adatkezelőnek – ahogyan a Hatóságnak az eljárása keretében is – különösen azt szükséges értékelnie, hogy az egyes, az érintettekkel történő kommunikációt szolgáló adatkezelések célja kellően pontosan meghatározott, az érintettek számára világos és egyértelmű-e, azzal ellentétes tartalmú információ nem zavarja-e a valós adatkezelési cél azonosítását, valamint, hogy az adott célhoz megfelelő és igazolható jogalap került-e meghatározásra. A Hatóság kiemelt figyelmet fordít ezen elvárások teljesülésére eljárásai keretében.

Budapest, „az elektronikus aláírás és időbélyeg szerint”

Dr. habil. Péterfalvi Attila

elnök,

c. egyetemi tanár

^[1] Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítélet [44] bekezdése

^[2] Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítélet [48] bekezdése

^[3] Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítélet [44] bekezdése szerint a https://vakcinainfo.gov.hu/ regisztrációs lapján „a második checkbox kipipálását követő tájékoztató részt együtt kell értelmezni a teljes adatkezelési tájékoztató első hat bekezdésében foglalt általános szabályokkal.“ (A regisztrációs felületen az első figyelemfelhívás Fővárosi Törvényszék ítéletének [38] bekezdésében hivatkozva és jelenleg is így szól: „(…) Ha regisztrál, valamint jóváhagyja a további kapcsolattartást, akkor Ön elsőként kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről!”)