Hatósági közlemény

Az Országgyűlés 2026. június 26-án elfogadta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényt. E törvény 2026. augusztus 26-tól módosítja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (Infotv.) is az átláthatóság és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érvényesülésének erősítése céljából.

Az Infotv. 37/C. §-ának módosításával jelentősen bővül a Központi Információs Közadat-nyilvántartás (kif.gov.hu) felületén (a továbbiakban: Felület) közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok köre. Az érdeklődő állampolgárok az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződésekről, támogatásokról és kifizetésekről részletesebb információhoz juthatnak, például megismerhetik majd a szerződések keltét, az alvállalkozók teljesítésének megvalósult arányát is. 

A törzskönyvi jogi személyek mellett (akik közül a kötelezettség eredetileg csak a költségvetési szervekre vonatkozott, majd 2025-től a helyi önkormányzatokra és a törzskönyvi jogi személyek teljes körére bővült a kötelezetti kör) 2026. augusztus 26-tól az alábbi szervek is kötelesek a Felületre adatot szolgáltatni:

  • a köztulajdonban álló gazdasági társaságok,
  • a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek,
  • az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok,
  • a törzskönyvi jogi személyek és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok, valamint
  • a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat.

Az augusztus 26-tól újonnan kötelezetté váló szervek első alkalommal legkésőbb 2026. október 28-ig kötelesek a 2026. augusztus 26-án és azt követően 2026. szeptember 28-ig keletkezett adataikat közzétenni a Felületen.

A korábbi kötelezettek (a törzskönyvi jogi személyek) is kötelesek lesznek a kibővített adatkörre vonatkozóan adatokat szolgáltatni, de csak a 2026. augusztus 26-án vagy azt követően keletkezett jogviszonyaikkal összefüggésben, első alkalommal 2026. október 28-i határidővel az erre rendszeresített új adatlapon, amely 2026. augusztus 26-tól érhető el.

Az Infotv. 37/C. § (1) bekezdésének módosításával immáron egyértelművé vált azon jogalkotói szándék is, hogy az adatszolgáltatás és közzétételi kötelezettséget kéthavi rendszerességgel legkésőbb minden páros hónap 28. napjáig kell teljesíteni. Továbbá az is egyértelmű, hogy az önkormányzatok által nyújtott támogatásokat is közzé kell tenni a Felületen az Infotv. 37/C. § (2) bekezdés a) pontja alapján, függetlenül attól, hogy azokat az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből nyújtották.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2023. március 1-től kezdődően eddig 488 – többnyire hivatalból indított – átláthatósági hatósági eljárást folytatott le a Felületre vonatkozó közzétételi kötelezettség teljesítésének hiánya miatt, ezáltal több mint 487 milliárd forint közpénz felhasználása vált követhetőbbé. A Hatóság továbbra is  elkötelezett a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele iránt és kiemelt figyelmet fog fordítani mind az új kötelezettek, mind a közzétételi kötelezettséggel érintett kibővített adatkör ellenőrzésére.

 

Budapest, 2026. augusztus 14.

 

Dr. habil. Péterfalvi Attila

elnök, c. egyetemi tanár

távollétében

Dr. Sziklay Júlia

nemzetközi elnökhelyettes

 

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. július 16–17-én Dublinban tartott magas szintű ülésén hangsúlyozta, hogy a különböző uniós szabályozási területeken eljáró hatóságok közötti együttműködéshez és információmegosztáshoz egyértelmű jogalapra van szükség. A Testület szerint a digitális uniós jogi normák – többek között a GDPR, a Digital Services Act, a Digital Markets Act, a Data Act és az AI Act – egyre szorosabb összefüggése miatt a hatékony jogérvényesítés sok esetben csak a különböző hatáskörű felügyeleti szervek közötti együttműködéssel biztosítható. Az EDPB ezért ismételten felhívta az Európai Bizottságot arra, hogy jogalkotási úton teremtsen kifejezett jogalapot az ilyen, szükség esetén bizalmas információkra is kiterjedő  információcserére. A felügyeleti hatóságok a megbeszélésen kiemelték továbbá, hogy egyre nagyobb terhet jelent a nagyszámú – sok esetben mesterséges intelligencia segítségével előállított és tömegesen benyújtott – panasz kezelése, különösen a nagyszámú érintettet érintő, határokon átnyúló ügyekben. Az EDPB hangsúlyozta, hogy e kihívások kezeléséhez gyakorlati, valamint szükség esetén jogalkotási megoldásokra van szükség a GDPR hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. július 8-ai plenáris ülésén két új iránymutatást fogadott el: a 2/2026. számú iránymutatás az anonimizálás GDPR szerinti követelményeit, a 3/2026. számú iránymutatás pedig a generatív mesterséges intelligencia fejlesztéséhez alkalmazott web scraping (automatizált webes adatgyűjtés) adatvédelmi kérdéseit tisztázza. Emellett elfogadta a blokklánc-technológiákhoz kapcsolódó adatkezelésről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges, társadalmi konzultációt követően módosított változatát is. Az EDPB hangsúlyozza, hogy a web scraping során végzett személyesadat-kezelésnek minden esetben meg kell felelnie a GDPR követelményeinek, így különösen megfelelő jogalappal kell rendelkeznie. Különleges adatok gyűjtése esetén nem elegendő a GDPR 6. cikke szerinti jogalap, hanem a 9. cikk (2) bekezdése szerinti kivételi feltételnek is teljesülnie kell. A Testület kiemeli, hogy nincs általános mentesség a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályok alól, ezért minden esetet egyedileg kell értékelni. Az anonimizálásról szóló iránymutatás célja annak pontosítása, hogy mikor tekinthetők az adatok valóban anonimnak a GDPR alkalmazásában. Az új iránymutatások 2026. október 30-ig nyilvános konzultációra bocsátásra kerültek, így az érintett szervezetek és szakértők véleményezhetik azokat. Az iránymutatások (jelenleg csak angol nyelven) az alábbi linkekre hivatkozással érhetőek el:

2/2026. számú iránymutatás az anonimizálásról:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202602_anonymisation_v1_en_0.pdf

3/2026. számú iránymutatás a generatív AI kontextusában végzett web scraping tevékenységhez fűződő adatkezelésekről:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_2020603_webscraping_v1_en_0.pdf

A blockchain-technológiákkal kapcsolatos adatkezelésekről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges változata:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202502_blockchain_v2_en.pdf

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az utóbbi napokban olyan sajtóhírekről, tudósításokról értesült, melyek gyermekek személyes adatainak közéleti, politikai tevékenység körében történő felhasználásáról szóltak.

A Hatóság jelen közleményében is hivatkozik a 2026. évi országgyűlési választási kampány adatvédelmi vonatkozásairól szóló tájékoztatójában[1] is részletesen kifejtett következetes álláspontjára, és felhívja valamennyi, a közösségi médiát politikai célokra is használó szervezet/természetes személy figyelmét arra, hogy e tevékenységük során adatvédelmi szempontból fokozott körültekintéssel járjanak el, így különösen mellőzzék kiskorú személyek személyes adatainak (képmás, egyéb, az érintett gyermekre vonatkozó személyes adat) közzétételét.

A Hatóság hangsúlyozza: az általános adatvédelmi rendelet[2] (GDPR) a gyermekeket érintő adatkezelések esetében kiemelt figyelmet és gondosságot vár el az adatkezelőktől, így a személyes adatokat felhasználó politikusoktól és más közéleti szereplőktől is, tekintettel arra, hogy a gyermekek nem képesek megfelelően felmérni, értékelni azt, hogy milyen mértékű és jellegű hatással jár, illetve járhat a személyükre, helyzetükre, illetve jogaikra nézve az, ha politikai tevékenység részeként használják fel képmásukat és más személyes adatukat.

A Hatóság rögzíti: noha a személyes adatok kezelése vonatkozásában is a szülő, illetve törvényes képviselő képviseli a gyermeket és hozhat döntést helyette és nevében eljárva, ugyanakkor a Hatóság álláspontja szerint önmagában sem a szülő, sem a törvényes képviselő hozzájárulása nem teszi jogszerűvé a gyermek személyes adatának (pl. képmásának) politikai célú felhasználását, ilyen felhasználási cél esetén ugyanis a gyermek személyes adatának közzététele a tisztességes adatkezelés alapelvi követelményébe ütközhet.

A Hatóság a hatósági ellenőrzés, illetve az adatvédelmi hatósági eljárás keretei között, azokban az estekben, amikor a közzétett adat érintettje gyermek, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61/B. §-a alapján elrendelheti a közzétett személyes adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, mely döntését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével foganatosítja.

A Hatóság ezúton felhívja és bátorítja azon szülőket és törvényes képviselőket, akik tudomást szereznek arról, hogy gyermekük, illetve a gondozásukra bízott, felügyeletük alatt álló gyermek személyes adatai a közösségi médiában felhasználásra kerültek, gyakorolják az általános adatvédelmi rendelet szerint az érintettet megillető jogokat.

Budapest, 2026. július 7.

 

Dr. habil. Péterfalvi Attila

 

elnök, c. egyetemi tanár

[1] https://naih.hu/tajekoztatok-kozlemenyek?download=1321:a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-tajekoztatoja-a-2026-evi-orszaggyulesi-valasztasi-kampany-adatvedelmi-vonatkozasairol

[2] az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) (GDPR, általános adatvédelmi rendelet)