- Részletek
Az ír sajtóban megjelent hírek szerint a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI Írországban tervezi megnyitni az Európai Unión belüli tevékenységi központját. Az OpenAI jelenleg 10 embert foglalkoztat a londoni központjában, azonban az Európai Unió területén is kívánnak terjeszkedni, amelyhez számos nagy technológiai céghez hasonlóan Dublint választották bázisnak. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazása során számos adatvédelmi és biztonsági kihívás merül fel. Tekintettel arra, hogy jelenleg nem állnak fenn az egyablakos ügyintézés (one-stop-shop) feltételei, az európai uniós adatvédelmi hatóságok egy Taskforce keretében – magyar részvétellel – koordinálják a ChatGPT-vel összefüggő eljárásaikat.
Angol nyelven elérhető eredeti cikk: https://www.irishtimes.com/technology/2023/09/14/open-ai-to-set-up-dublin-office-before-year-end/
- Részletek
Az Információszabadság Napja
2023. szeptember 28.
Felismerve a közérdekű információhoz való hozzáférés jelentőségét és ennek a demokráciában és a jog- és esély egyenlőségben betöltött szerepét, az ENSZ 74. Közgyűlése 2019 októberében az információhoz való egyetemes hozzáférés[1] nemzetközi napjává nyilvánította szeptember 28-át.
Korábban e napot az UNESCO Általános Konferenciája 2015-ben jelölte ki határozatában, amely minden év szeptember 28-át az információhoz való egyetemes hozzáférés nemzetközi napjává (IDUAI) nyilvánította. Az UNESCO szándéka szerint platformot és keretet biztosít minden érdekelt fél számára, hogy részt vegyenek a jelen digitális korban az információkhoz való hozzáférési politikáról szóló nemzetközi vitákban, lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt, elősegíti az innovációt, valamint elősegíti az elfogadást és a társadalmi fejlődést.
2023-ban az UNESCO az online térre összpontosít. Az oxfordi nyitóülésen és az azt követő a magas szintű kerekasztal során az emberi jogokról tartott világkonferencián elfogadott Bécsi Nyilatkozat keretében tanácskoznak és vitatják meg az információhoz való hozzáférés az internet működésének zavarait.
Napirendre kerül:
- az internet hozzáférhetősége, és a csatlakozási lehetőségek;
- a kormányok, az igazságszolgáltatás és az információs biztosok szerepe az internet megfelelő működésének biztosításában, mint az információhoz való jog és más emberi jogok előmozdítója;
- valamint a nemzetközi együttműködés szükségessége az emberi jogok és az Agenda 2030 céljainak elérése érdekében az információkhoz való hozzáférés megerősítése területén.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az információszabadság nemzetközi napja alkalmából ismételten fontosnak tartja hangsúlyozni a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog fontosságát, az információszabadságról szóló törvény által biztosított hozzáférés és széleskörű nyilvánosság előnyeit, hatását a jogállam demokratikus működésére, és a társadalmi párbeszéd kialakulására, kiemelve az adatnyilvánosságnak a közügyek megvitatásában és megvitathatóságában és a korrupció megelőzésében és visszaszorításában betöltött szerepét.
Az információszabadság olyan közös alapvető érték, melynek megóvása és biztosítása mellett független hatóságként a NAIH jelenleg és a jövőben is teljes mértékben elkötelezett. A Hatóság e nap alkalmából is felhívja az érintettek és a közvélemény figyelmét a nemrégiben lezárult „az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” címet viselő KÖFOP projektjének eredményeire, illetve a döntéshozók számára készített összefoglalójára[2].
Részben a projekt nyomán már 2022-ben sor került több az információszabadságot érintő igen jelentős jogalkotási aktusra, amely 2022/2023-ban megteremtette – a magyar jogtörténetben első alkalommal – a közérdekű adatok kötelező közzétételével, megismerhetőségével kapcsolatban közigazgatási eljárás lefolytatását.
A Hatóság ez év márciusától átláthatósági hatósági eljárásban ellenőrzi a közpénzek felhasználásra vonatkozó adatok közzétételét. A Hatóság 777 költségvetési szerv számos szerződését és a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületen (Felület: navu.hu, https://kif.gov.hu/) közzétett adatát vizsgálta meg.
A Hatóság:
- összesen 121 átláthatósági hatósági eljárást indított,
- eddig 93 határozat született, valamint
- 324.942.282.797 Ft közpénz felhasználása vált átláthatóbbá a Felületen az eljárások nyomán.
Egyetlen költségvetési szerv esetén sem volt szükség – így lehetőség sem – bírság kiszabására, szinte minden esetben az önkéntes és pontos közzététel már a határozatok meghozatala előtt megtörtént.
A Hatóság új hatásköre a fenti adatok és az eddigi eredmények alapján tehát hatékonynak bizonyult. A jelenleg kizárólag költségvetési szerveket érintő közzétételi kötelezettség kiterjesztése az önkormányzatokra (illetve valamennyi költségvetési jogi személyre) azonban jelentősen javítaná a közpénzekről hozott döntések átláthatóságát.
Az ICIC is közzé tett egy köszöntő videót, melyben az Információs Biztosok Nemzetközi Konferenciája (ICIC) Végrehajtó Bizottságának tagjai mondják el üzeneteiket a jeles nap alkalmából.
A videó itt tekinthető meg: IDUAI video
Budapest, 2023. szeptember 28.
Dr. habil. Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár
[1] International Day for Universal Access to Information, IDUAI
[2] https://infoszab.hu/sites/default/files/2022-12/Osszefoglalo_jelentes_donteshozok_reszere.pdf
Az ír adatvédelmi hatóság 345 millió eurós bírságot (kb. 132 milliárd forint) szabott ki a TikTok-ra
- Részletek
Az összeg a nagy tech cégek elleni bírságok körében is jelentősnek számít. 2021 szeptemberében indult a két éves vizsgálat az ügyben, melynek fókuszában a kiskorú felhasználok személyes adatainak kezelése volt Az ír hatóság azért döntött a magas összegű büntetés kiszabása mellett, mert az elsősorban fiatalok körében népszerű Tik-Tok adatkezelésével a gyermekek adatvédelmi jogait sértette illetve veszélyeztette: többek között az adatkezelő előzetes tájékoztatás és megfelelő jogalap hiányában nyilvánossá tette a kiskorúak által feltöltött videókat, amelyeket bárki megtekinthetett, továbbá megtévesztő gyakorlatot, ún. „sötét mintákat” alkalmazott, hogy információkat, adatokat szerezzen meg felhasználóitól, amikhez azok tudatosan, kellően tájékozottan nem feltétlenül járultak volna hozzá. A legnagyobb probléma azonban az volt, hogy bárki, ellenőrzés nélkül megjelölhette magát az adott kiskorú felhasználó szülőjének, így kapcsolatba léphetett a kiskorú felhasználókkal, megkerülve a gyermekek védelmére hivatott mechanizmust. Az ír adatvédelmi hatóság a bírság kiszabásán túl arra is kötelezte a Tik-Tok-ot, hogy adatkezelési gyakorlatát 3 hónapon belül hozza összhangba a GDPR rendelkezéseivel.
- Részletek
Dr. Szabó Endre Győző a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) jelenlegi európai uniós együttműködésért felelős elnökhelyettese 2023. augusztus 15. napjával lemondott elnökhelyettesi megbízásáról. Dr. Szabó Endre Győző a „Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Emlékérem” adományozásáról szóló 23/2020. (IX.24.) NAIH elnöki utasításban foglaltak alapján megkapta a NAIH ezüst emlékérmet, amely díj megilleti az elnökhelyettest megbízatásának megszűnése esetén.
Dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke 2023. augusztus 16-i hatállyal Dr. Sziklay Júlia főosztályvezetőt nevezi ki nemzetközi elnökhelyettesnek.
Dr. Sziklay Júlia jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán „summa cum laude” minősítéssel 1995-ben, kiváló minősítésű politológus oklevelét szintén az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológus szakán 1998-ban vette át. 1998-ban jeles minősítésű jogi szakvizsgát tett, PhD fokozatát „summa cum laude” minősítéssel 2012-ben nyerte el a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (az értekezés címe: Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása).
A jogi diploma megszerzése után fél évig bírósági fogalmazó, majd 1995 szeptemberétől az újonnan felálló Adatvédelmi Biztos Irodájának munkatársa, 2004-től főosztályvezető-helyettesi, 2007-től főosztályvezetői beosztásban.
2009-2011 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nemzetközi ügyeinek felelőse. Munkájának legfőbb eredménye a magyar ombudsman nemzeti emberi jogi intézményi státuszának (NHRI) sikeres ENSZ „A” státuszú akkreditációja 2011-ben.
2012-2018 között az újonnan létrejött Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál főosztályvezetőként a nemzetközi ügyeket és a társadalmi kapcsolatokat koordinálja. A felügyeleti hatóságnál töltött évek során 10 nemzetközi/uniós szakmai projekt irányítója vagy szakértője, több jelentős nemzetközi konferencia szervezője.
2018-2023 között a NAIH Információszabadság főosztályának vezetője. A 2019-22 között lefolytatott „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” című kiemelt, uniós támogatású KÖFOP kutatási projekt szakmai vezetője.
Több, mint 40 tudományos publikáció szerzője főként az információs jogok, az online gyermekjogok, az ombudsmani jogvédelem témakörében.
2018 óta oktat gyermekjogi és információs jogi szakjogász képzéseken az ELTE-n és az NKE-n, az ELTE adatvédelmi szakjogász képzésén az információszabadság c. tantárgy felelőse. Rendszeresen vesz részt meghívott előadóként nemzetközi vagy hazai konferenciákon.
2008-ban Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
Budapest, 2023. augusztus 11.
Dr. Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár
