A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tájékoztatja ügyfeleit, hogy az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény 6. § (1) bekezdése alapján

2024.12.30-tól 2024.12.31-ig

igazgatási szünetet tart.

 

Az igazgatási szünet időtartama az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény 3.  § (2) bekezdés 1., 2., 3. és 7. pontja alapján nem számít bele

  • a Hatóság előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe,
  • azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben a Hatóság vagy annak vezetője félként vagy a fél képviselőjeként vesz részt, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény soronkívüliséget ír elő,
  • a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe, valamint
  • a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, a panaszok és közérdekű bejelentések ügyintézésének határidejébe.

 

Az igazgatási szünet időtartama alatt a Hatóságnál a személyes ügyfélfogadás és a telefonos ügyfélszolgálat szünetel.

A Hatóság hivatali tárhelyére, valamint postacímére érkező küldemények az igazgatási szünet időtartama alatt nem kerülnek átvételre, a beadványok személyesen nem nyújthatók be.

A fentiekkel kapcsolatosan a Hatóság kéri az ügyfelek szíves megértését és együttműködését.

 

Dr. habil. Péterfalvi Attila

elnök, c. egyetemi tanár

 

Az EDPB a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022-ben közzétett rendelet tervezetével kapcsolatban újabb nyilatkozatot fogadott el.  A 2022-ben közzétett rendelet tervezet a tárhelyszolgáltatók és személyközi hírközlési szolgáltatások szolgáltatói számára ír elő felkutatási, jelentési, eltávolítási és hozzáférés letiltására vonatkozó kötelezettségeket az ismert és új gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos tartalmak és a gyermekkel való kapcsolatfelvétel (ún. gyermekcsábítás, azaz „grooming”) tekintetében.  A nyilatkozat aggályosnak tartja, hogy a felderítést elrendelő határozatoknál a konkrét feltételek hiányoznak annak megállapításához, hogy ki a célzott személy, valamint kifogásolja, hogy az Európai Parlament továbbra is támogatja a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos új, még ismeretlen tartalmak tekintetében felderítő határozatok kibocsátását annak ellenére, hogy az ilyen tartalmakat felkutató technológiák hibázási aránya magas.

Bővebben: https://edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/statements/statement-12024-legislative-developments-regarding-proposal_en

2024. február 13-én az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) elfogadta az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 16. pont a) alpontja szerinti adatkezelő Unión belüli tevékenységi központ fogalmáról szóló véleményt a francia adatvédelmi hatóság kérelmére. A vélemény tisztázza az adatkezelő fő tevékenységi központjának fogalmát, különösen azokban az esetekben, amikor az adatkezelésre vonatkozó döntéseket az EU-n kívül hozzák meg. A legfontosabb kérdés, hogy az uniós központi ügyvitel helye csak akkor tekinthető tevékenységi központnak, ha az adatkezelő itt  hozza meg az adatkezelés céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket és hatáskörrel rendelkezik a döntések végrehajtására, továbbá az egyablakos mechanizmus is csak hasonló feltételek mellett alkalmazható.

A vélemény a következő linken érhető el:

https://edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/opinion-board-art-64/opinion-042024-notion-main-establishment_en

Az Adatvédelem Napja egy nemzetközi ünnepnap, melyet 2007. óta az Európa Tanács kezdeményezésére minden évben január 28-án ünneplünk - 1981-ben ugyanis ezen a napon nyílt meg aláírásra a Tanács 108. számú Adatvédelmi Egyezménye, mely az első adatvédelem területén elfogadott, jogilag kötelező erejű nemzetközi instrumentum. Az ünnepnap elsődleges célja a figyelem felkeltése és a kialakult jó gyakorlatok népszerűsítése.

A XXI. század kihívásai miatt az elmúlt években az adatvédelmi szabályozás fókuszába a digitális tér átfogó megújítása került. 2023-ban jelentős előrelépések történtek az uniós digitális jogszabálycsomag elfogadására, melynek egyik kiemelkedő jelentőségű eleme az ún. adatkormányzási rendelet (DGA).

A DGA célja az adatközpontú innováció, azaz a stratégiai területek, ágazatok (például: egészségügy, környezetvédelem, energiaügy, mezőgazdaság, mobilitás, pénzügyek, gyártás, közigazgatás) és az uniós országok közötti adatmegosztás megkönnyítése annak érdekében, hogy kihasználja az adatokban rejlő lehetőségeket az európai polgárok és vállalkozások javára. 2024. január 1-jétől a NAIH látja el a DGA szerinti „illetékes hatóságra” háruló feladatokat.

A közeljövőt tekintve, 2025 szeptemberétől lesz közvetlenül alkalmazandó az Adatrendelet, mely a DGA „párjaként” elsősorban a magánszféra egymás közötti adatmegosztását szabályozza majd, különösen a közösen generált adatok kapcsán.

Természetesen ezek az új szabályozók a NAIH számára is új kihívásokat és feladatokat jelentenek, azonban a több évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy adataink magas szintű védelméért – a digitális és az offline világban egyaránt - mindenki erőfeszítésére szükség van. A NAIH erre is szeretné felhívni a figyelmet ezen a napon.

Magánszféránk nagy kincs, érdemes rá vigyáznunk!