A Hatóság vizsgálatának kezdeményezése:

A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn. A vizsgálati eljárás bejelentésre (panaszra) történő megindításához szükséges, hogy a bejelentést tevő valamely azonosított személy legyen.

Ezen kívül a Hatóság vizsgálatot hivatalból is indíthat, ha hatósági eljárás megindítása nem kötelező. Ha a Hatóság a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel. A Hatóság vizsgálata a bírósági eljárás megindításának feltételeként meghatározott indokok valamelyikén alapuló bejelentés esetén az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető.

Bejelentés a Hatósághoz a fentiek alapján:

a.) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfélként, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfélként, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)

b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfélként (pl. természetes személy esetén) a fentiek mellett

ba) írásban postai úton, a bejelentő természetes személyazonosító adatait (családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely a kerület megjelölésével; születési idő) is tartalmazó legalább teljes bizonyító erejű magánokirat formájában, a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.);

bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását és a – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adatai rögzítését követően, a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül;

bc) személyhez kötött minősített elektronikus aláírással[1] ellátott csatolmánnyal (amelyben természetes személyazonosító adatait is megjelöli) rendelkező elektronikus levélben a Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen,

juttatható el.

Hatóságnál a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz bejelentésére előre egyeztetett időpontban, személyes ügyfélfogadás keretében is lehetőség van.

A személyes ügyfélfogadás rendjéről részletes tájékoztatás az alábbi elérhetőségen olvasható:  https://naih.hu/ugyfelszolgalat-kapcsolat

A személyes ügyfélfogadás rendjéről részletes tájékoztatás az alábbi elérhetőségen olvasható: 
https://naih.hu/ugyfelszolgalat-kapcsolat

A panaszbejelentéshez – a vizsgálat hatékonyabb lefolytatása érdekében – szükséges csatolnia az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát, így az adatigénylést és az arra adott választ, illetve az ügyben keletkezett egyéb iratokat és a szükséges információk leírását.

A Hatóságnak az általa megállapított kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére nincs kötelező jogi eszköze, és ezen ügyekben nincs szankcionálási, illetve bírság kiszabási lehetősége sem; a Hatóság vizsgálati eljárása ugyanis nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. A Hatóság vizsgálata ingyenes, a költségeket a Hatóság előlegezi és viseli. A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. Ön, mint bejelentő kilétét a Hatóság csak akkor fedheti fel az adatkezelő előtt, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha Ön kéri, kilétét a Hatóság akkor sem fedheti fel az adatkezelő előtt, ha ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Erről a következményről a Hatóság a bejelentőt köteles tájékoztatni.

A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bejelentés névtelen, vagy amennyiben a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű.

A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül köteles elutasítani, tehát nem indít vizsgálatot, ha:

  • az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született, illetve
  • ha egy éven túl nyújtották be,
  • ha a bejelentő a kiléte felfedéséhez (amennyiben egyedi adatigénylés a vizsgálat tárgya) nem járul hozzá,
  • a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
  • az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz,
  • a bejelentés tárgyában hatósági ellenőrzést végez vagy hatósági eljárást folytat,
  • a bejelentés tárgya nem tartozik a Hatóság hatáskörébe és a rendelkezésre álló adatok alapján a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv kiléte nem állapítható meg (ebben az esetben ugyanis a Hatóság a beadványt nem tudja a megfelelő szervhez áttenni).

A Hatóság a vizsgálatot megszünteti, ha a mérlegelés tárgyát nem képező fent felsorolt okok valamelyike a vizsgálat során jutott a Hatóság tudomására, illetve, ha a vizsgálat folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.

A Hatóság tájékoztatja a bejelentőt:

  • a vizsgálat elutasításának vagy megszüntetésének indokairól,
  • arról, ha a hatáskörébe nem tartozó beadványt áttette, továbbá
  • arról, ha az ügyben bírósági eljárás kezdeményezésének van helye.

A vizsgálati eljárás határideje a bejelentést követő naptól számított két hónap.

A határidőbe nem számít bele:

a) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

b) a vizsgálattal összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint

c) a Hatóság működését legalább egy teljes napra akadályozó körülmény, ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama.

Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, a Hatóság:

  • az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére felszólítja. Az adatkezelő az ennek nyomán megtett intézkedéseiről, illetve – egyet nem értése esetén – álláspontjáról a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot,
  • a felügyeleti szervvel rendelkező hatóság felügyeleti szerve felé – a vizsgált adatkezelő értesítése mellett – ajánlással élhet. A felügyeleti szerv álláspontjáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot,
  • ajánlást tehet a jogszabályalkotásra, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnek, illetve a jogszabály előkészítőjének. Az ajánlásban a Hatóság javasolhatja a jogszabály, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy megalkotását. A megkeresett szerv az álláspontjáról, illetve az ajánlásban foglaltak szerint megtett intézkedéséről hatvan napon belül értesíti a Hatóságot,
  • a vizsgálatot lezárja, és adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy
  • a vizsgálatot lezárja, és titokfelügyeleti hatósági eljárást indít.

Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy jogsérelem nem következett be, illetve annak közvetlen veszélye nem áll fenn, akkor a vizsgálatot lezárja.

Az esetben, ha a felszólításban vagy a felügyeleti szerv felé megtett ajánlásban megállapított jogsérelem orvoslása, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetése nem történt meg, a Hatóság további 30 napon belül a következő intézkedések valamelyikét teheti:

  • adatvédelmi hatósági eljárást indít, illetve indíthat,
  • titokfelügyeleti hatósági eljárást indít, illetve indíthat,
  • bírósági eljárást indíthat, vagy
  • jelentést készíthet.

A bíróságnál és más hatóságnál meg nem támadható jelentés tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A jelentést a Hatóság honlapján nyilvánosságra hozza, mely minősített adatokat nem tartalmazhat.

A Hatóság ezekről az intézkedésekről is értesíti Önt.

 

Közérdekű adatigénylés a Hatóság által kezelt adatok vonatkozásában

 

 

 

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete ( 2014. július 23. ) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 3. cikk 12. pontjának megfelelő elektronikus aláírás