A Hatóság vizsgálatának kezdeményezése:
A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn. A vizsgálati eljárás bejelentésre (panaszra) történő megindításához szükséges, hogy a bejelentést tevő valamely azonosított személy legyen.
Ezen kívül a Hatóság vizsgálatot hivatalból is indíthat, ha hatósági eljárás megindítása nem kötelező. Ha a Hatóság a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel. A Hatóság vizsgálata a bírósági eljárás megindításának feltételeként meghatározott indokok valamelyikén alapuló bejelentés esetén az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető.
Bejelentés a Hatósághoz a fentiek alapján:
a.) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfélként, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfélként, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)
b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfélként (pl. természetes személy esetén) a fentiek mellett
ba) írásban postai úton, a bejelentő természetes személyazonosító adatait (családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely a kerület megjelölésével; születési idő) is tartalmazó legalább teljes bizonyító erejű magánokirat formájában, a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.);
bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását és a – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adatai rögzítését követően, a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül;
bc) személyhez kötött minősített elektronikus aláírással[1] ellátott csatolmánnyal (amelyben természetes személyazonosító adatait is megjelöli) rendelkező elektronikus levélben a Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen,
juttatható el.
A Hatóságnál a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz bejelentésére előre egyeztetett időpontban, személyes ügyfélfogadás keretében is lehetőség van.
A személyes ügyfélfogadás rendjéről részletes tájékoztatás az alábbi elérhetőségen olvasható:
https://naih.hu/ugyfelszolgalat-kapcsolat
A panaszbejelentéshez – a vizsgálat hatékonyabb lefolytatása érdekében – szükséges csatolnia az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát, így az adatigénylést és az arra adott választ, illetve az ügyben keletkezett egyéb iratokat és a szükséges információk leírását.
A Hatóságnak az általa megállapított kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére nincs kötelező jogi eszköze, és ezen ügyekben nincs szankcionálási, illetve bírság kiszabási lehetősége sem; a Hatóság vizsgálati eljárása ugyanis nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. A Hatóság vizsgálata ingyenes, a költségeket a Hatóság előlegezi és viseli. A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. Ön, mint bejelentő kilétét a Hatóság csak akkor fedheti fel az adatkezelő előtt, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha Ön kéri, kilétét a Hatóság akkor sem fedheti fel az adatkezelő előtt, ha ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Erről a következményről a Hatóság a bejelentőt köteles tájékoztatni.
A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bejelentés névtelen, vagy amennyiben a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű.
A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül köteles elutasítani, tehát nem indít vizsgálatot, ha:
- az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született, illetve
- ha egy éven túl nyújtották be,
- ha a bejelentő a kiléte felfedéséhez (amennyiben egyedi adatigénylés a vizsgálat tárgya) nem járul hozzá,
- a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
- az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz,
- a bejelentés tárgyában hatósági ellenőrzést végez vagy hatósági eljárást folytat,
- a bejelentés tárgya nem tartozik a Hatóság hatáskörébe és a rendelkezésre álló adatok alapján a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv kiléte nem állapítható meg (ebben az esetben ugyanis a Hatóság a beadványt nem tudja a megfelelő szervhez áttenni).
A Hatóság a vizsgálatot megszünteti, ha a mérlegelés tárgyát nem képező fent felsorolt okok valamelyike a vizsgálat során jutott a Hatóság tudomására, illetve, ha a vizsgálat folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
A Hatóság tájékoztatja a bejelentőt:
- a vizsgálat elutasításának vagy megszüntetésének indokairól,
- arról, ha a hatáskörébe nem tartozó beadványt áttette, továbbá
- arról, ha az ügyben bírósági eljárás kezdeményezésének van helye.
A vizsgálati eljárás határideje a bejelentést követő naptól számított két hónap.
A határidőbe nem számít bele:
a) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
b) a vizsgálattal összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint
c) a Hatóság működését legalább egy teljes napra akadályozó körülmény, ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama.
Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, a Hatóság:
- az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére felszólítja. Az adatkezelő az ennek nyomán megtett intézkedéseiről, illetve – egyet nem értése esetén – álláspontjáról a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot,
- a felügyeleti szervvel rendelkező hatóság felügyeleti szerve felé – a vizsgált adatkezelő értesítése mellett – ajánlással élhet. A felügyeleti szerv álláspontjáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot,
- ajánlást tehet a jogszabályalkotásra, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnek, illetve a jogszabály előkészítőjének. Az ajánlásban a Hatóság javasolhatja a jogszabály, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy megalkotását. A megkeresett szerv az álláspontjáról, illetve az ajánlásban foglaltak szerint megtett intézkedéséről hatvan napon belül értesíti a Hatóságot,
- a vizsgálatot lezárja, és adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy
- a vizsgálatot lezárja, és titokfelügyeleti hatósági eljárást indít.
Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy jogsérelem nem következett be, illetve annak közvetlen veszélye nem áll fenn, akkor a vizsgálatot lezárja.
Az esetben, ha a felszólításban vagy a felügyeleti szerv felé megtett ajánlásban megállapított jogsérelem orvoslása, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetése nem történt meg, a Hatóság további 30 napon belül a következő intézkedések valamelyikét teheti:
- adatvédelmi hatósági eljárást indít, illetve indíthat,
- titokfelügyeleti hatósági eljárást indít, illetve indíthat,
- bírósági eljárást indíthat, vagy
- jelentést készíthet.
A bíróságnál és más hatóságnál meg nem támadható jelentés tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A jelentést a Hatóság honlapján nyilvánosságra hozza, mely minősített adatokat nem tartalmazhat.
A Hatóság ezekről az intézkedésekről is értesíti Önt.
Közérdekű adatigénylés a Hatóság által kezelt adatok vonatkozásában
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete ( 2014. július 23. ) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 3. cikk 12. pontjának megfelelő elektronikus aláírás